Nyár, napsütés, hosszú nappalok – elsőre úgy tűnhet, hogy a napelemes rendszerek ilyenkor vannak igazán elemükben. Ez részben igaz is: a nyári időszak kedvező lehet a napenergia-termelés szempontjából, hiszen több a napsütéses órák száma, hosszabbak a nappalok, és általában erősebb a besugárzás, mint az év borongósabb hónapjaiban.
De a történet nem ennyire egyszerű.
Sokan gondolják azt, hogy minél melegebb van, annál jobban termel a napelem. Mások úgy vélik, nyáron a rendszerrel egyáltalán nem kell foglalkozni, hiszen „úgyis süt a nap”. Megint mások azt hiszik, ha már beköszöntött a jó idő, akkor késő elkezdeni napelemben gondolkodni.
A valóság ennél árnyaltabb. A napsütés valóban fontos, de a napelemes rendszer teljesítményét nem csak az határozza meg, hogy hány fok van odakint, vagy mennyire tűz a nap. Számít a panelek hőmérséklete, a rendszer tisztasága, az árnyékhatás, az inverter működése, a tető adottsága, sőt még az is, hogy mennyire tudatosan tervezték meg magát a rendszert.
Ebben a cikkben összegyűjtöttünk 5 gyakori nyári tévhitet, amelyeket érdemes tisztázni, ha napelemes rendszerben gondolkodik, vagy már van ilyen megoldás az otthonában.
1. tévhit: „Minél nagyobb a hőség, annál jobban termel a napelem”
Ez talán az egyik leggyakoribb félreértés a napelemekkel kapcsolatban. Logikusnak tűnik, hiszen nyáron erősen süt a nap, magas a hőmérséklet, és minden azt sugallja, hogy a napelemes rendszer ilyenkor dolgozik a legjobb formájában.
Csakhogy a napelemnek elsősorban nem a forróságra, hanem a fényre van szüksége.
A napelemek a napsugárzást alakítják át elektromos energiává. Vagyis az számít igazán, hogy mennyi fény éri a paneleket, nem pedig az, hogy hány fokos a levegő. Sőt, a túl nagy hőség bizonyos esetekben még ronthatja is a panelek hatásfokát.
Ez elsőre meglepő lehet, de könnyen érthető. A napelemek működés közben felmelegszenek, a nyári napsütésben pedig a panelek hőmérséklete jóval magasabb lehet, mint amit a hőmérőn látunk. Egy 32–35 °C-os nyári napon a tetőn elhelyezett panelek ennél lényegesen melegebbek is lehetnek. A magas panelhőmérséklet pedig hatással lehet a teljesítményre.
Ez nem azt jelenti, hogy nyáron rosszul termel egy napelemes rendszer. Épp ellenkezőleg: a hosszú nappalok és a sok napsütés miatt a nyári hónapok nagyon fontosak az éves termelés szempontjából. Inkább arról van szó, hogy a „minél melegebb, annál jobb” gondolat nem pontos.
A napelem számára az ideális helyzet nem a tikkasztó hőség, hanem a sok fény, jó besugárzás és megfelelő működési környezet. Ezért fordulhat elő, hogy egy kellemesen hűvös, de ragyogóan napos tavaszi vagy őszi napon a rendszer nagyon szépen teljesít.
Érdemes tehát különbséget tenni a napsütés és a forróság között. A napsütés a napelem barátja, a túlzott hőség viszont már nem feltétlenül az.
2. tévhit: „Nyáron nem kell figyelni a panelek tisztaságára, majd az eső megoldja”
Nyáron sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a napelemes rendszerrel nincs különösebb teendő. Hiszen süt a nap, néha esik az eső, a panelek pedig teszik a dolgukat. Ez többnyire igaz is: egy jól megtervezett és szakszerűen telepített napelemes rendszer alapvetően kevés törődést igényel.
De ez nem jelenti azt, hogy teljesen figyelmen kívül lehet hagyni.
A nyári időszakban több olyan tényező is előfordulhat, amely szennyeződést okoz a panelek felületén:
- porosabb, szárazabb időszakok,
- pollenszezon,
- madárürülék,
- falevelek, faágakról lehulló apró szennyeződések,
- mezőgazdasági vagy építkezési por a környéken,
- hosszabb esőmentes periódusok.
A kisebb porréteget egy kiadósabb eső sok esetben valóban le tudja mosni, de nem minden szennyeződés tűnik el ilyen könnyen. A madárürülék, a rátapadt por vagy a makacsabb lerakódások akár hosszabb ideig is a panelen maradhatnak. Ha pedig a szennyeződés nagyobb felületen vagy kedvezőtlen helyen takarja a panelt, az hatással lehet a termelésre.
Fontos, hogy itt nem pánikkeltésről van szó. Nem kell minden porszem után létrát ragadni, és a napelemes rendszert nem kell hetente takarítani. A túl gyakori vagy szakszerűtlen tisztítás akár kárt is okozhat, különösen akkor, ha valaki nem megfelelő eszközökkel, nem megfelelő időpontban vagy balesetveszélyes módon próbálja elvégezni.
A tudatos hozzáállás inkább azt jelenti, hogy érdemes időnként ránézni a rendszerre, figyelni a termelési adatokat, és ha feltűnő visszaesés tapasztalható, akkor megvizsgálni, mi állhat a háttérben. Lehet, hogy csak egy tartósan borúsabb időszakról van szó, de az is lehet, hogy szennyeződés, árnyékhatás vagy műszaki tényező befolyásolja a teljesítményt.
Ha bizonytalan, mindig jobb szakember segítségét kérni, mint saját kezűleg, kockázatos módon nekilátni a panelek tisztításának vagy ellenőrzésének.
3. tévhit: „Ha nyáron süt a nap, akkor az árnyék nem lehet probléma”
Nyáron sok a napsütés, ezért könnyű azt gondolni, hogy az árnyékhatás ilyenkor kevésbé számít. Pedig az árnyékolás a napelemes rendszereknél az egyik legfontosabb tényező, évszaktól függetlenül.
Sőt, nyáron bizonyos árnyékok kifejezetten észrevétlenül jelenhetnek meg.
A fák lombkoronája például nyáron teljesedik ki igazán. Ami télen vagy kora tavasszal még nem vetett jelentős árnyékot a tetőre, az júniusban vagy júliusban már belóghat a panelek fölé. Egy megnőtt faág, egy frissen lombosodott növény, egy újonnan felszerelt kültéri elem, antenna vagy akár egy szomszédos épület részlete is okozhat olyan árnyékot, amely korábban nem volt feltűnő.
A napelemek esetében pedig nem csak az számít, hogy a teljes tető árnyékban van-e. Már részleges árnyékolás is befolyásolhatja a termelést, különösen akkor, ha az árnyék kedvezőtlenül esik a panelekre vagy a rendszer kialakítására. A modern technológiák, optimalizálók és megfelelően tervezett invertermegoldások sokat segíthetnek az árnyékhatások kezelésében, de teljesen figyelmen kívül hagyni így sem érdemes őket.
Érdemes nyáron is megfigyelni, hogyan változik a tető árnyékolása a nap folyamán. Nem kell órákig figyelni a tetőt, de néhány egyszerű észrevétel sokat segíthet:
- vet-e árnyékot faág a panelekre délelőtt vagy délután,
- változott-e a környezet a telepítés óta,
- nőtt-e akkorára egy fa vagy bokor, hogy befolyásolhatja a besugárzást,
- van-e új építmény, kémény, antenna vagy más tárgy a közelben,
- látható-e rendszeres termeléscsökkenés azonos napszakban.
Ha a rendszer termelési adatai alapján visszatérő, megmagyarázhatatlan csökkenés látszik, érdemes szakértővel átnézetni, hogy árnyékhatás vagy más tényező áll-e a háttérben.
A napfény tehát valóban bőségesebb nyáron, de az árnyék ilyenkor sem tűnik el. Csak néha más formában jelenik meg, mint gondolnánk.
4. tévhit: „A nyári termelést csak a panelek határozzák meg”
Amikor napelemes rendszerről beszélünk, sokan elsősorban magukra a panelekre gondolnak. Ez érthető, hiszen ezek látszanak a tetőn, ezek gyűjtik be a napfényt, és ezek jelentik a rendszer leglátványosabb részét.
De egy napelemes rendszer nem csak panelekből áll.
A nyári teljesítményt több elem együttes működése határozza meg. A panelek mellett legalább ilyen fontos az inverter, a rendszer méretezése, a tájolás, a dőlésszög, az árnyékhatás, a kábelezés minősége, a telepítés szakszerűsége és az, hogy a rendszer mennyire illeszkedik az adott ingatlan adottságaihoz.
Az inverter például kulcsszereplő. Ez az eszköz alakítja át a panelek által megtermelt egyenáramot a háztartásban is használható váltóárammá. Ha az inverter nem megfelelően van kiválasztva, nem ideális helyre kerül, túlmelegszik, vagy nem illeszkedik jól a rendszer teljesítményéhez, az hatással lehet a működésre.
A tájolás és a dőlésszög szintén sokat számít. Egy jól tájolt, megfelelően megtervezett rendszer más termelési görbét mutathat, mint egy olyan, amely kevésbé kedvező adottságú tetőre került. Ez nem azt jelenti, hogy csak tökéletes déli tájolású tetőre érdemes napelemet telepíteni. Sokféle ingatlan esetében működhet jól a napenergia, de a tervezésnél figyelembe kell venni a helyi adottságokat.
A nyári időszakban az is előfordulhat, hogy a rendszer sok energiát termel, de a háztartás fogyasztási szokásai nem feltétlenül akkor jelentkeznek, amikor a termelés a legmagasabb. Ezért egyre többször kerül szóba az energiatudatos fogyasztás, illetve bizonyos esetekben az energiatárolás lehetősége is.
Egy jól működő napelemes rendszer tehát nem pusztán jó panelekből áll. Olyan, mint egy összehangolt csapat: minden elemnek a helyén kell lennie ahhoz, hogy a rendszer hosszú távon megbízhatóan és hatékonyan működjön.
5. tévhit: „Nyáron már késő napelemben gondolkodni”
Sokan tavasszal kezdenek el komolyabban foglalkozni a napelemes rendszer gondolatával, amikor megérkeznek az első igazán napos napok. Nyáron viszont gyakran felmerül a kérdés: nem késtem már el vele?
A válasz röviden: nem.
Nyáron is bőven van értelme napelemben gondolkodni, ajánlatot kérni, felmérést indítani vagy szakértővel egyeztetni. Sőt, a nyári időszak kifejezetten jó alkalom lehet arra, hogy valaki tudatosabban átgondolja az energiafogyasztását. Ilyenkor látványosabbá válhat, mennyi áramot használ a háztartás, különösen akkor, ha klímaberendezés, medencegépészet, elektromos autó töltése vagy más nagyobb fogyasztó is működik.
A nyári hónapokban sokan szembesülnek azzal, hogy az energiaigényük nem csak télen jelentős. A klímahasználat, a hosszabb otthon töltött idő, a kerti eszközök, a hűtés és egyéb elektromos berendezések mind növelhetik a fogyasztást. Ez pedig jó kiindulópont lehet annak átgondolásához, hogy hosszabb távon milyen energetikai megoldás illeszkedne az otthonhoz.
Természetesen fontos reálisan gondolkodni. Egy napelemes rendszer nem egyik napról a másikra kerül fel a tetőre. Szükség van felmérésre, tervezésre, ajánlatadásra, műszaki egyeztetésre, engedélyezési vagy szolgáltatói folyamatokra, majd szakszerű kivitelezésre. Éppen ezért nem az a lényeg, hogy mikor „késő”, hanem az, hogy mikor érdemes elkezdeni.
Minél előbb indul el a tájékozódás, annál több idő marad arra, hogy átgondolt döntés szülessen. Egy jól megtervezett rendszer ugyanis nem kapkodás eredménye, hanem az ingatlan adottságaihoz, a fogyasztási szokásokhoz és a hosszú távú célokhoz igazított megoldás.
Nyáron tehát nem késő napelemben gondolkodni. Inkább jó alkalom arra, hogy a napsütéses hónapokban felmerülő kérdésekre végre konkrét válaszokat kapjon.
Mit érdemes nyáron átgondolni, ha napelemes rendszerben gondolkodik?
A nyári időszak nemcsak a termelés miatt érdekes, hanem azért is, mert ilyenkor sok olyan tényező válik láthatóvá, amely segíthet a döntésben. A háztartás energiahasználata, a tető árnyékolása, a klímafogyasztás vagy a napsütéses órák kihasználása mind olyan szempont, amelyet érdemes figyelembe venni.
Ha most kezd el napelemes rendszerben gondolkodni, különösen hasznos lehet végiggondolni néhány kérdést:
- Mekkora az éves villamosenergia-fogyasztása?
- Nő-e nyáron a fogyasztás klíma, medence vagy más nagyobb fogyasztó miatt?
- Milyen a tető tájolása és dőlésszöge?
- Van-e árnyékot adó fa, kémény, szomszédos épület vagy más akadály?
- Szeretne-e később elektromos autót tölteni?
- Gondolkodik-e energiatárolásban vagy jövőbeni rendszerbővítésben?
- Fontos-e, hogy a rendszer hosszabb távú energiaigényekhez is igazodjon?
Ezekre a kérdésekre nem mindig lehet első ránézésre pontos választ adni, de egy szakértői felmérés sokat segíthet. A cél nem az, hogy mindenki ugyanazt a rendszert kapja, hanem az, hogy az adott ingatlanhoz és élethelyzethez illeszkedő megoldás szülessen.
Egy kisebb háztartás, egy nagyobb családi ház, egy klímával hűtött otthon vagy egy elektromos autó töltésére készülő ingatlan teljesen más igényeket jelenthet. Ezért is fontos, hogy a napelemes rendszer ne általános feltételezések alapján készüljön, hanem konkrét adatokra és helyszíni adottságokra épüljön.
A nyár jó alkalom arra, hogy tisztábban lásson
A napelemes rendszerekkel kapcsolatban sok egyszerűnek tűnő mondat kering. „Nyáron termel a legtöbbet.” „A hőség jót tesz neki.” „Az eső majd lemossa.” „Ha süt a nap, nincs gond.” „Majd ősszel ráérek foglalkozni vele.”
Ezekben a mondatokban lehet némi igazság, de önmagukban félrevezetők. A napenergia működése ennél összetettebb, és éppen ettől érdekes. A jó teljesítmény nem csak a napsütésen múlik, hanem a rendszer egészén: a tervezésen, a telepítésen, a műszaki megoldásokon, az ingatlan adottságain és a hosszú távú használaton.
A nyár tehát nemcsak a napelemes rendszerek egyik legfontosabb időszaka, hanem jó lehetőség arra is, hogy közelebbről megismerje, mitől működik igazán jól egy ilyen megoldás.
Ha már van napelemes rendszere, érdemes figyelni a termelési adatokat, a látványos változásokat és az esetleges árnyék- vagy szennyeződésforrásokat. Ha pedig még csak gondolkodik a telepítésen, a nyári időszak kiváló alkalom arra, hogy elindítsa a tájékozódást, és szakértői segítséggel felmérje a lehetőségeket.
Személyre szabott napelemes megoldás, nem nyári találgatás
A nyári napsütés sokat segíthet, de önmagában nem válaszol meg minden kérdést. Ahhoz, hogy kiderüljön, az Ön otthonánál milyen napelemes rendszer működhetne jól, érdemes szakértői szemmel megvizsgálni az ingatlan adottságait, az energiafogyasztást és a hosszabb távú célokat.
A Creative Solar csapata segít átlátni a lehetőségeket, legyen szó új napelemes rendszer tervezéséről, meglévő elképzelések pontosításáról vagy arról, hogy szeretné megtudni, milyen megoldás illeszkedne legjobban az Ön otthonához.